Ugye mindenki hallotta már ezt a szép kifejezést hogy "fogyasztó társadalom"...annyit hallotuk, hogy beleuntunk már, igaz? Annyira, hogy már nem foglalkoztat senkit. Eleinte mindenki elgondolkodott rajta egy csöppet, de csak egy kicsi csöppet (mindenki? na azért nem lennék ennyire optimista). Aztán belenyugodtunk. Nem mi tehetünk róla. A rendszer. És a fogalom elavult.
Pedig benne élünk. Most annál inkább, hogy van ez a NAGY gazdasági világválság nyavalya.
Megint Karácsony. Mindenki eszeveszettül vásárol. Ti is, mi is, ők is. Én is.
Épp eleget vásárolgattam e két nap alatt, hogy megfigyeljek dolgokat. Ma kb háromszor voltunk vásárolni az anyámmal és már nem is tudom hány helyen. És hogy mit is vásároltunk.
A hipermarketek parkolói dugtik. A kasszáknál irtó hosszú sorok. Mindenki siet. Mindenki ideges. Mindenki sír, hogy nincs pénz. A polcokról pillanatok alatt fogy el a holmi, miközben kint a parkolóban két purdé megunta a kéregetést és egy rossz, kopott cipőt rugdos jobb híján. Emberölés van mindenhol. A mall-okban nem is voltam.
Mint valami állatok, ösztönszerűen kapkodnak el mindent. Mintha legalább az apokalipszist jelentették volna be a TV hiradóban.
Ha valaki van olyan naív, hogy azt higyje hogy legalább a vének őrzik a hagyományt és nem a legújabb fölösleges szajréval van tele kosaruk, az téved. Egy 66os dioptriájú mama állt eléd éppen a sorban. Előtte pedig engem kért meg, hogy leolvassak neki egy árcímkét, mert nem lát. Az emberek lassan vakon is vásárolnak :)) Elvégre a nagy világmárkákat vakon is meglátod. ( Hol van az a nagymama, aki zoknit köt ajándékba unokájának és asztalterítőt hímez lányának?)
Ha elmúlik Karácsony a pénztárca lángja halványabban ég,
De ha vigyázunk rá nem alszik ki még.
Lejárt Karácsony. A polcokat újra feltöltötték. Mindenki elfelejtett mindent. Még azt is, ami nem volt. Jöhet a következő fizetés. Minket a pénz szült, gyerekek.
Boldog Karácsonyt.
Pedig benne élünk. Most annál inkább, hogy van ez a NAGY gazdasági világválság nyavalya.
Megint Karácsony. Mindenki eszeveszettül vásárol. Ti is, mi is, ők is. Én is.
Épp eleget vásárolgattam e két nap alatt, hogy megfigyeljek dolgokat. Ma kb háromszor voltunk vásárolni az anyámmal és már nem is tudom hány helyen. És hogy mit is vásároltunk.
A hipermarketek parkolói dugtik. A kasszáknál irtó hosszú sorok. Mindenki siet. Mindenki ideges. Mindenki sír, hogy nincs pénz. A polcokról pillanatok alatt fogy el a holmi, miközben kint a parkolóban két purdé megunta a kéregetést és egy rossz, kopott cipőt rugdos jobb híján. Emberölés van mindenhol. A mall-okban nem is voltam.
Mint valami állatok, ösztönszerűen kapkodnak el mindent. Mintha legalább az apokalipszist jelentették volna be a TV hiradóban.
Ha valaki van olyan naív, hogy azt higyje hogy legalább a vének őrzik a hagyományt és nem a legújabb fölösleges szajréval van tele kosaruk, az téved. Egy 66os dioptriájú mama állt eléd éppen a sorban. Előtte pedig engem kért meg, hogy leolvassak neki egy árcímkét, mert nem lát. Az emberek lassan vakon is vásárolnak :)) Elvégre a nagy világmárkákat vakon is meglátod. ( Hol van az a nagymama, aki zoknit köt ajándékba unokájának és asztalterítőt hímez lányának?)
Ha elmúlik Karácsony a pénztárca lángja halványabban ég,
De ha vigyázunk rá nem alszik ki még.
Lejárt Karácsony. A polcokat újra feltöltötték. Mindenki elfelejtett mindent. Még azt is, ami nem volt. Jöhet a következő fizetés. Minket a pénz szült, gyerekek.
Boldog Karácsonyt.
Asszem iden nem veszek senkinek semmit. Kapnak egy meleg olelest akik maskepp megsertodnenek, ennyi.
ReplyDeleteNem azzal van baj, hogy valakit megajándékozol. Hanem azzal van baj, hogy mar senki sem értékeli a kicsi dolgokat, amiket szívből ajándékozunk. Megveszünk minden személytelen szart jó drágán inkább minthogy valami olyat vegyünk, aminek belső értéke van, ami jelent valamit a másik számára. A kis gesztusok kihaltak. Did I make my message clear? somewhat?
ReplyDeletePS: én megelégszem egy öleléssel is tőled, nem mintha többre számítottam volna :D a sört én fizetem, nem? xD
Btw...a karácsonyi hangulatról (a hiányáról)nem is beszéltem...sokmindent kifelejtettem ami azt illeti. De amúgy sem akartam kimeríteni a témát. Nem is lehet.
ReplyDelete( Hol van az a nagymama, aki zoknit köt ajándékba unokájának és asztalterítőt hímez lányának?) sztem inkabb hol van az a lany aki anyja altal himzet asztalteritot rak az asztalra.... vagy aki kotottzokniba jar ?
ReplyDeleteMondasz te is valamit. Mondjuk szimbolikusan beszélek főként...
ReplyDeletehát a kötöttzokni most divat (hogy g_hunor_lehel-t is beavassuk a női trendekbe)igaz, hogy csk a szára, de akkoris a nagymama köthet lábszárvédőt az unkának. És hidd el, hogy a mai ttrendekhez alkalmazkodva is lehet személyre szóló ajándékot készíteni. A hímzett abrosz mért nem ölthetne ma egy más formát? például egy párna, amie kézzel van szálöltésezve a smiley face... vagy nemtudom. én csak annyit szerettem volna mondani, hogy még nincs teljesen mindenütt elfajulva minden. nálunk pl "divat" a házi készítésű ajándék :)
ReplyDeleteáldott ünnepeket!
ha félvak volt, már nehezen köt s csak jobban rontja a szemét.. ejh.
ReplyDeletea tartalom mégis mégis igaz. én személyszerint azt gondolom hogy ha már vásárolsz akkor legszerencsésebb könyvet vásárolni.
szerintem ami ennél még kritikusabb, hogy az emberek fele azt hiszi, hogy karácsonykor a télapót ünnepeljük s másik fele, hogy a rénszarvasokat, az ajándékozást, a piros színt a havat s esetleg az angyalkát vagy nem tudja s nem érdekli, hogy miért ünnepel